This is HALLOWEEN!

Be kell vallanom, a Halloween annyira nem áll közel hozzám. Viszont annyian kérték, hogy alkossak ebben a témában, hogy beadtam a derekam, és a végén egész jó móka lett! :) Sőőőőőőt, imádtam!
Született töklámpás, Jack Skellington, pókháló, rémségek háza, denevér...íme:

Bagoly

Javában itt van már az ősz, és én már ilyenkor elkezdem etetni a kis madarakat, amik csapatokban telepednek be az udvarunkra a tél közeledtével. Nagyon rajongok ezekért az apró kis csodákért, valahogy mindig is lenyűgöztek színeikkel, csoda muzsikájukkal.. Gyakori vendégünk a szén cinegék, a tengelicek, a zöldikék, a fekete rigók, a balkáni gerlék, de volt már itt meggyvágó, erdei pinty és sárgafejű királyka is. Na meg persze rengeteg veréb, de őket nem igazán szeretem, mert mindig lecsipkedik az aranyeső rügyeit.
Egyszer sikerült egy nagyszerű pillanatot megörökítenem a kis szerelmes balkáni gerle páromról:

Én "oda meg vissza " vagyok ettől képtől. :) Benne van minden, a meghittség, a szerelem, a tisztaság, őszinteség ...számomra ezek nagyon sokat jelentenek.
Tavaly egy hirtelen jött ötletem hatására, barkácsoltam egy újabb etetőt a kert téli vendégeinek. Nézzétek csak:

 

Jó, nem mondom, hogy hibátlan, de szerintem egy lánytól azért nem rossz. :))) Szerencsére kellően magasan is van ahhoz, hogy a két betyár kutyusom ne érje el őket, mert bizony ők vérbeli profik vadászat terén...és ami betéved az udvarunkra, és nem elég gyors, annak kampec.

De  térjünk vissza az eredeti témához, a baglyokhoz! Érdekes módon a baglyok talán az egyetlen madarak (a postagalambokon kívül), amik annyira nem állnak közel hozzám ...talán a hideg , félelmetes külsejük miatt. Ellenben rajzolt, mesebeli formájukat egyszerűen imádom! Kicsit ellentmondásos, de ez így van. Mostanában élek-halok minden baglyos kiegészítőért, legyen az ékszer, kulcstartó, bögre...akármi! És szerintem ezzel nem vagyok egyedül, így készítettem minden színben pompázó, csillogó-villogó dizájn baglyokat. Íme:

 Hogy tetszenek? :)

Élek! :)

Hát sziasztok!
Ismét sikerült eltűnnöm innen a blogról vagy két hónapra! Na de majd most mindent bepótolok! :) Bár ahhoz egy egész év se lenne elég.
Szeptemberben  lakhelyemen voltam vásáron, falunap volt Andornaktályán. Néha úgy érzem, hogy Istenke figyeli, hogy mikor megyek vásárra, és mindig fantasztikus időt varázsol aznapra. Ismét kánikula volt, pedig már szeptember 3-át írtunk. (Ahogy visszaemlékszem a sulikezdésekre...mindig borongós, esős napok jelennek meg a szemem előtt.)
Nos, tehát az idő fantasztikus volt, le is égett a vállam...mint minden egyes eddigi vásáromon! :)) Éljen a szőke haj és a fehér bőr!...De sajnos kb ennyi is, ami aznap történt velem. Van egy mondás, ami  lehet nagyon is igaz: "Sosem lehetsz próféta a saját hazádban!"

Mindent leszámítva, én jól éreztem magam. Íme néhány fotó:

Volt zenés felvonulás.

Volt jó hangulat.

És volt Laura csodaországa az én gyönyörűséges anyukámmal! ;)